Egyetértesz, vagy csak nem érted? A kérdések hatalma a közvélemény-kutatásokban

A közvélemény-kutatások során a válaszadók gyakran hajlamosak az egyetértés irányába terelni válaszaikat, ez a jelenség pedig komoly torzításokat okozhat. Az Europion kutatási igazgatója konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a kérdések megfogalmazása milyen mértékben befolyásolja a válaszokat.

A(z) közvélemény-kutatás körül kavarodó ügy

Az egyetértési torzítás (acquiescence bias) nemcsak a politikai népszavazásoknál, hanem a napi közvélemény-kutatások során is megjelenik. A 1995-ös quebeci népszavazás példája jól szemlélteti ezt: a kérdés megfogalmazása annyira bonyolult volt, hogy sok szavazó nem is értette, mire mond igent. A végső döntés mindössze 54 ezer szavazaton múlt, és a válaszadók egy része úgy hitte, hogy az „igen” válasz azt jelenti, Quebec továbbra is Kanada része marad.

Hasonlóan a 2017-es török alkotmányos népszavazás is a kérdések megfogalmazásának hiányosságaira hívta fel a figyelmet: a szavazólapra csupán az „igen” és „nem” opciók kerültek, a kérdés megfogalmazása nélkül. Ilyen körülmények között a válaszadók sok esetben nem tudják, mit is támogatnak valójában.

Mi a tét?

A közvélemény-kutatások legfőbb célja, hogy a politikai napirenden lévő közügyek lakossági megítéléséről megbízható képet adjanak. Azonban a kérdések megfogalmazása, keretezése és a válaszadók attitűdjei mind-mind befolyásolják a végeredményt. A kutatók számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kérdéseket úgy tálalják, hogy azok ne torzítsák a válaszokat.

Az egyetértési torzítás különösen fontos, hiszen a válaszadók gyakran egyszerűen azt a választ adják, amelyik a legkevésbé terhes számukra, vagy amelyik a legkönnyebben elmondható. Ez a jelenség pedig komoly következményekkel járhat a politikai döntések szempontjából.

Amennyiben a közvélemény-kutatások nem tükrözik a valóságot, az a politikai döntéshozatalra is kihat. A politikai elit ugyanis gyakran a közvélemény-kutatások alapján alakítja ki stratégiáját, így a hibás adatok hamis következtetésekhez vezethetnek.

október 30-án 54 ezer szavazaton múlt– a voksok alig több mint egy százalékán – hogy Quebec tartomány Kanada része maradt. A függetlenségről döntő népszavazási kérdés így hangzott: egyetért-e azzal, hogy „Quebec szuverénné váljon, miután hivatalos ajánlatot tett Kanadának egy új gazdasági és politikai partnerségre a Quebec jövőjéről szóló törvényjavaslat és az 1995.

A témáról további nyilvános beszámolók is megjelentek — közvélemény-kutatás.