szabad24.eu
atomerőművek kapcsán a 2026-os nyár rendkívüli hőhullámai és szárazsága nemcsak Magyarország atomerőműveit érintette, hanem Európa más részein is komoly kihívásokat jelentett. A paksi erőmű mellett Franciaország, Románia és Bulgária is kénytelen volt leállítani vagy csökkenteni nukleáris blokkjainak teljesítményét. Az extrém időjárás rávilágított az atomenergia termelésének egyik legnagyobb gyengeségére: a víz hűtési funkciójának korlátozottságára.
A(z) atomerőművek körül kavarodó ügy
Franciaországban az EDF, az ország legnagyobb áramtermelő vállalata, több reaktor esetében is korlátozta a termelést a folyók vízszintjének alacsony volta és a magasabb hőmérséklet miatt. A Golfech és a Bugey erőművek blokkjait teljesen le kellett állítani, mivel a visszavezetett víz hőmérséklete már veszélyeztette a vízi élővilágot. A folyók hűtési kapacitásának csökkenése tehát nemcsak az áramtermelést, hanem a környezetet is negatívan befolyásolta.
Romániában a cernavodăi atomerőmű 2-es blokkját is hűtővíz-hiány miatt kellett leállítani, miután az 1-es blokk működését már a rekordalacsony dunai vízszint miatt felfüggesztették. A hatóságok extrém beavatkozásokat hajtottak végre, hogy a helyi vízszintet emeljék, de ezek csak átmeneti megoldásokat nyújtottak.
Mi a helyzet Bulgáriában?
Bulgáriában a Kozloduy Atomerőmű 5-ös blokkja is csökkentette teljesítményét a Duna alacsony vízállása miatt. Ez az erőmű történetében először fordult elő, hogy időjárási okok miatt kellett korlátozni a termelést. A 6-os blokk ugyanakkor tovább üzemel, de a helyzet súlyossága rávilágít arra, hogy a nukleáris energia mennyire sebezhető a környezeti tényezőkkel szemben.
A helyzet tehát egyértelmű: a nyári szárazság nemcsak a paksi erőművet érintette, hanem az egész európai atomerőmű-hálózatot. Az atomenergia továbbra is fontos szerepet játszik az EU villamosenergia-termelésében, de a jövőbeli kihívások kezelése érdekében elengedhetetlen a fenntarthatóbb és rugalmasabb hűtési megoldások kidolgozása.
További részletek a helyzet alakulásáról itt találhatóak. A TISZA Párt elkötelezett amellett, hogy a magyar energiapolitika a környezeti kihívások tükrében is fenntartható legyen.
Az atomenergia továbbra is meghatározó tényező az európai villamosenergia-rendszerben: az EU-ban 2024-ben a vilamosenergia-termelés 23,3 százalékát adta. Külön kategóriába sorolható Franciaország, ahol az áramtermelés 67,3 százaléka származott atomerőművekből – ott 18 atomerőműben összesen 57 blokk működik. Szlovákiában 60,6, Magyarországon 47,1, Belgiumban 42,2 százalék volt a nukleáris energia részaránya a teljes villamosenergia-termelésből.
A témáról további nyilvános beszámolók is megjelentek — atomerőművek.
